Fülesd

Közigazgatás

Ország: Magyarország

Régió: Észak-Alföld

Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg

Kistérség: Fehérgyarmati

Rang: község

Irányítószám: 4964

Népesség

Teljes népesség: 486 fő (2008. január 1.)

Földrajzi adatok

Terület: 15,05 km²

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti, Szatmár megyei részén, Kölcse mellett található település.

Fehérgyarmat 13,5 km, Tiszabecs, Túristvándi 12-12 km, Kölcse 4 km távolságra található.

Közúton elérhető a 491-es főúton.

Története

Fülesd nevét először 1181-ben említik , a czégényi monostor birtokösszeírásakor.

1343-ben a Kölcseyek pusztájaként tartják számon.

Nevét 1477-ben Fylesd, 1488-ban Phylesd néven említik, ebben az időben is a Kölcsey uradalomhoz tartozott. 1475-ben a Kemerey család-nak is van itt részbirtoka, melyet a Gacsályiak vettek zálogba. 1488-ban a Kölcseyek birtokuk egyrészét a Perényieknek eladták.

A 16-17. század-ban a Kölcseyek mellett több család is birtokrészt szerzett itt. 1496-ban Ujhelyi László és testvére Ágotha, Szepessy Lászlóné is birtokos Fülesden. 1507-ben Zoltán János, 1518 előtt Werbőczy István (aki ekkor cserélte el birtokait Perényi Istvánnal). 1520-ban a Báthoryak és a Guthi Országh család birtokosok itt. 1544-ben Muchey Pál, Nagyváthy János, Rácz Miklós a település birtokosa. 1561-ben Fekete Balogh János, 1577-ben Kubinyi László és Pongrácz Zsigmond. 1594-ben Wukityevich István is birtokosok. 1642-ben a Kölcsey család tagjai új adományt kaptak összes birtokaikra. 1664-ben Fülesden tartották a vármegyegyűlést is. 1696-ban a település az egész uradalommal együtt a szatmári várhoz tartozott, de később a Kölcseyek ismét visszakapták, és a későbbiekben is az övék maradt.

A Kölcsey család-beliek mellett azonban részbirtoka volt még itt a gróf Barkóczy, Gáspárek, a Czégényi Kende, Tarpay, és Barka családoknak is.

A 20. század elején Kölcsey Gábor, Ináncsy Károly, Tarpay Lajos, és Baka Béla a település nagyobb birtokosai.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[2]

Nevezetességei

• Református templom - 1829 és 1850 között épült késő-barokk stílusban. Tornya népies, romantikus stílus-jegyeket hordoz. Deszkamennyezete 1850-ben készült. Az épületet többször is felújították: 1882-ben, 1937-38-ban, és 1957-ben is.
• Falumúzeum - Egy régi parasztházban található.
• Kályhamúzeum - Böszörményi Sándor öntöttvas-kályhagyüjteménye.

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BClesd

Fülesd látnivalói

Fülesd Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Keleti részén az "Erdőhát" elnevezésű területen helyezkedik el. A név a középkorban a Szamos és a Túr folyók közötti kiterjedt erdőségekre utal. Ma már ezekkel az erdőkkel csak foltokban találkozhatunk, hiszen az urbanizáció és a mezőgazdasági művelés nagymértékben csökkentette az erdőfelületet. Fülesden az erdőt főleg tölgy, kőris és szil fafajok alkotják. Az erdőt több száz ha legelő veszi körül, mely ideális táplálkozási lehetőségeket biztosít a legtöbb madárfajnak.

Az állatok közül elsősorban a madárfajok gazdagsága jellemzi az erdőt és környezetét: a füles bagoly, a kakukk, a fehér gólya, a szürke gém, a haris és az utóbbi években a holló megjelenése jelzi a madárvilág sokszínűségét. Az erdő és környéke számos védett növénynek és állatnak ad menedéket. A növények közül a kockásliliom, ami kora tavasszal hozza színpompás virágait. Fokozottan védett. Kora tavasszal a rendszeres belvíznek köszönhetően vizimadarak megjelenésével is számolhatunk. A rovarok közül: a szarvasbogár, az orrszarvú bogár, a fecskefarkú lepke, a kardoslepke, az imádkozó sáska előfordulása is egyre gyakoribb.

http://www.belfoldiutazas.hu/magyar/latnivalo/fulesd/fulesd-latnivaloi-313263

   Fotó: Baranyai Attila

TOVÁBBI FOTÓK Fülesdről:

Anisse fotói: http://www.verslista.hu/alkotasok/Fulesd01/