KÉP-VERSIKE 00. - ZEBRA
Szakáli Anna: Zebra I.
Csíkos ruhát szabott
rám,
Az én zebra anyukám.
Nagyon csínos
lehetek...
Nézzétek csak: nevetek!
Szakáli Anna: Zebra II.
Feketén és fehéren,
Divat élni merészen...
Nézzétek a csíkjaim,
Küldöm zebra
csókjaim!
Szakáli Anna: Zebra III.
Ha rám nézel,
nevessél,
Vigyázz hasra ne
essél...
Milyen mókás ez a
nap,
Zebra hord csak
csíkokat?
Szakáli Anna: Zebra IV.
Azt mondja a zebra,
Ne nyihogj te balga!
Inkább hozd a szénát,
ne játszd itt a
bénát...
Szakáli Anna: Zebra V.
Volt egy zebra
barátom,
Állatkertbe sétált,
Nem értette, hogy a
nép,
Ketrec mögé mért
állt.
Szakáli Anna: Zebra VI.
Jó itt nekem barátom!
- Az oroszlán távol.
Bár a zebra didereg,
Messze Afrikától...
Hajdu Mária: Ki van a rács mögött?
Állatkerti ketrecében
rám nevet a zebra,
ő úgy látja, hogy én
vagyok
rácsok mögé zárva.
Szabóné
H. Anna: Zebra versek 1.
Rabruhában bájos mosoly
Nyelvét ölti rád a zebra
Ne légy te sem olyan
komoly,
Hahotázzál inkább vissza!
Szabóné
H. Anna: Zebra versek 2.
Örülök, hogy eljöttél!
Hoztál, amit ígértél,
répát zebra ebédre?
Mosolyom repül érte.
Szabóné
H. Anna: Zebra versek 3.
Felnyerít a kis Zebra,
nyelvet ölt a rácson túlra.
Oka gyűrt fintorának,
örülne egy almának!
Szabóné
H. Anna: Zebra versek 4.
Zebra vagyok jókedvű
Rabruhámhoz mindig hű
Állatkertben várok rád.
Hozd magaddal kamerád!
Szabóné
H. Anna: Zebra versek 5.
Nem érted a nyelvemet?
Pedig, örülök neked!
Dugd közel a képedet!
Zebra puszi száll neked!
Szabó Kila Margit:
Zebra
Én a csíkos zebra vagyok,
Esztikém én éhes vagyok.
Szeretem a répa ízét,
Kérlek, hozzál egy kicsikét.
Szabó Kila Margit:
Zebra kiáltás
Ketrecében van a zebra,
Vágyik vissza a vadonba.
Nagyokat kiált, hogy hallják,
Csíkos ruháját csodálják.
Schvalm Rózsa: Képversike
Szegény zebra
búslakodik,
szabadságról
ábrándozik.
Ha a foga vasból
volna,
már szabadon
szaladgálna.
Schvalm Rózsa: A kis zebra
Állatkertben,
ketrecében,
hallgatózik a kis
zebra.
A fejét is
félrehajtja,
jön már vajon kis
barátja?
Kellős Éva: Zebra
Zebra vagyok, nem láma,
s lám a csíkom nem sárga,
sárga lenne, tigris lennék,
minden rácsot átugranék!
Tatár
Judit: A tanulás rabja
Mintha átlátszó, kockás irkalap mögül
vigyorogna. Bőre vonalas füzetként hat.
A sorokra ujjammal simítva írnám
a Z-t, az E-t, a B-t, az R-et és az A-t.
Czégény Nagy Erzsébet: Csíkos zakós zebraló
Én vagyok a zebraló
Csíkos zakóm csudajó
Farsangba ha elmegyek
Nem kell hogy jelmezt vegyek
Kondra
Katalin: Pofára megy
Kockás kerítés mögött csíkos zebra
Nyelvét ölti rám, fogát mutatja
Nem álszent, nem ám! Bevállaljam,
Hogy nem bír engem, és nevet rajtam?
Mentovics Éva:
Röhejes
Minden zebra röhög rajtad.
Ilyen mafla egyedet...
ott bambulsz a rácsok mögött...
én is rajtad nevetek.
Mentovics Éva:
Zebracsók
Zebra vagyok, s zebraésszel
röhögök a rácsodon.
Tarts ide az okos képed,
zebracsókom rányomom.
Mentovics Éva: Éhes
vagyok!
Bohókás az egész lényem,
látod, most is vihogok.
Zebra vagyok, adj már szénát!
A nyálam is kicsorog.
Mentovics Éva: A
modell
Fényképezel? - így a zebra.
Kattintsd már el, ne bomolj!
Gyorsan, fürgén, mert a végén
arcomra fagy a mosoly!
Mentovics Éva:
Népszerűség
Kamerába néz a zebra,
majd harsányan felnevet:
- Megismersz, hisz „Győzis"
csíkok díszítik a testemet.
Mentovics Éva:
Zebragönc
Nem tudod, hogy ki lehetek?
Figyeld csak a bundámat!
Ilyen csodás, csíkos göncben
csak egy zebra ugrálhat.
Mentovics Éva: A
megnyerő mosoly
Én vagyok a legszebb zebra
- legalábbis gondolom.
Egyedi a bőrszerkóm, és
megnyerő a mosolyom.
Mentovics Éva: A
mókás
Bohóc vagyok, mókás zebra,
mosolyt csalok arcodra.
Kérek egy kis „zoo csemegét",
az lesz csak a lakoma!
Mentovics Éva: A
csíkos család
Csíkos volt az apám, anyám,
minden zebra testvérem.
Aki minket megálmodott,
nem spórolt a festéken.
Mentovics Éva: Enni
kérek!
Zebra vagyok, csíkot hordok,
röhögök az egészen.
Dugj elém egy marék füvet!
Remélem, hogy elérem.
Mentovics
Éva: Csíkos csemete
Zebra anyám így szólt reggel:
„- Édes, csíkos csemete.
Sose volt még
istállónknak
ilyen vidám gyereke."
Mentovics Éva: Balga
banda
M'ért raktok egy zebra köré
ilyen fura kerítést?
Ez a mókás, balga banda
érdemel egy nyerítést.
Mentovics Éva:
Zebravigyor
Sose kapott egy zebra se
fogkefét, meg fogkrémet,
mégis csodás fogsorom van.
Megmutatom, most nézd meg!
Mentovics Éva: A kis
naiv
- Szabadságot ígért
nekem
a Szavannák Hercege.
Fogat mosok, s indulhatunk -
szólt a zebra hencegve.
Mentovics Éva:
Vissza, a szavannára!
Füvet rágcsált minden zebra
réges-rég, a szavannán.
Te mondtad, hogy visszaviszel?
Megyek, hogyne akarnám.
Mentovics Éva:
Zebralak
Négyzetháló köröskörül -
ez a zebra otthona.
Onnan nyihog önfeledten,
s nevet rád a sok foga.
Mentovics Éva: Balga
sereg
Figyelj csak, te balga sereg,
odakinn, a rács mögött!
M"ért élvezed, hogyha innen
egy kis zebra rád röhög?
Mentovics Éva:
Fogorvosnál
- Tartsd a nyelved! - szólt az orvos -
Zebra, ez itt lepedék...
fogkrém híján a fogmanók
fogadat is ellepték.
Mentovics Éva: Csíkos
csemete
Mennyi báj és mennyi kellem
ez a csíkos csemete.
Bemutatom: ő itt Lóránd,
zebra Zalán gyereke.
Mentovics Éva:
Behálózva
Szökdécsel, meg galoppozik,
vigyorogva téblábol.
Bármit tehet szegény zebra,
nem fér ki a fémhálón.
Mentovics Éva: A rács
mögött
Ott les a sok csíkos hátú,
te meg kint, a rács mögött.
- Mókás népség - szól a zebra,
s önfeledten rád röhög.
Mentovics Éva:
Rokonság
Zebra Tódor, Tege, Kázmér
egytől-egyig mind rokon.
Ki e mintát megálmodta,
nem spórolt a csíkokon.
Mentovics Éva: Távoli
rokon
Sármos ez a zebra suhanc,
megnyerő a mosolya.
Tudtad-e, hogy ő a lovak
messziről jött rokona?
Mentovics Éva: A
filmsztár
Zebra voltom nem akadály,
felkaptak a filmgyárak,
tetszik nekik markáns arcom,
meg a csíkos mintázat.
Mentovics Éva:
Tévésztár
- Láttátok a
Madagaszkárt?
Én forgattam két éve
- vigyorog a büszke zebra -
tavaly ment a tévébe'.
Mentovics Éva:
Önbizalom
- Filmsztár vagyok - szólt a zebra -
ők meg ott a stábtagok.
Szókimondó, derűs lényem
minden filmen átragyog.
Mentovics Éva: Az
álmodozó
Itt lófrálok éjjel-nappal,
pedig vár a szavanna.
Zebra vagyok, s gondozóim
nem hallgatnak szavamra.
Mentovics Éva:
Karrier
- Betörtem a filmpiacra,
ott láthatsz a vásznakon
- szólt a zebra vigyorogva -
a kifutóm rád hagyom.
Mentovics Éva: Becsszóra
Háló mögött galoppozok,
pedig jobb a szavanna.
Higgyétek el, nem füllentek.
Tényleg - zebra szavamra.
Mentovics Éva: Bárgyú
vigyor
Ilyen bárgyú, málé vigyort
ugyan bizony ki látott?
Zebra John sem, pedig ő már
bejárta a világot.
Mentovics
Éva: Az egészségtudatos
Tarts ide egy tükröt kedves,
megnézem a fogsorom.
Azt mondta a zebra doktor,
dolgozik a foltokon.
Mentovics Éva: A
rugalmas pizsama
Azt mondta a zebra mama,
velem nő a pizsamám.
A te pizsid ugyanilyen?
Hadd lássam csak kisapám!
Mentovics Éva: A régi
gúnya
Nincsen pénzünk új gúnyára,
így a régi rugalmas.
Sok-sok csíkja kesze-kusza,
így aztán nem unalmas.
Mentovics Éva: A
falánk
Kap a zebra szénát, szalmát,
annyit fal, hogy jóllakik.
Nincs már gondja vacsorára,
heverészhet holnapig.
Mentovics Éva: A
lelkiismeretes
Fogorvoshoz kell szaladnom,
hisz egy zebra csak úgy szép,
ha megnyerő a mosolya,
s minden egyes foga ép.
Mentovics Éva:
Cserélünk?
- Irigyled a csíkjaimat?
-
szól a zebra nevetve.
- Nézd csak ezt a sűrű
rácsot!
Lennél-e a helyembe'? -
Mentovics Éva: A
vidám
Sose volt még zebra Pálnak
ilyen széles jókedve.
Diceg-döcög, azt se tudja,
a fészerbe hogy megy be?
Mentovics Éva:
Szabályosan
- Fogszabályzót hordtam
ősszel,
de már bátran nyihogok -
bizonygatta zebra Ottó,
s önfeledten vihogott.
Mentovics Éva: A
testvér
Sosem élt ily derűs zebra
akácerdők tövében.
Büszke vagyok, hisz ő nem más,
az én drága nővérem.
Mentovics Éva: Az ős
Volt egy öreg zebra ősöm,
sose lófrált karámba',
azt se tudta, mi a torzsa,
vagy a fejes saláta.
Mentovics Éva:
Csirkeháló mögött
Csirkeháló mögött élek,
pedig melák zebra vagyok.
Nyihogok csak, dehogy félek.
Gyertek ide kicsik, nagyok!
Mentovics Éva: Zebra
módra...
Zebra módon ugrándozom,
derűs képpel nyihogok,
addig-addig fickándoztam,
míg a fű is kikopott.
Mentovics Éva: A
feszengő
Nem bámult még egy zebrát sem
ennyi nép a szavannán.
Feszélyez e bárgyú tömeg,
zaklat - m'ért is tagadnám?
Mentovics Éva:
Vallomás
Sose hittem, hogy egy zebra
ilyen híres személy lesz.
Teher ez a népszerűség.
Ugye kedves, megértesz?
Mentovics Éva: A
kalandvágyó
Kedvelem a jó csajokat -
ez van, m'ért is tagadnám?
Szerencsére minden dögös
zebra-fruska ragad rám.
Mentovics
Éva: A csődör
Tíz kancának udvarlok ma,
lótok-futok egész nap.
Gyere ide, zebrababám,
egy körre az enyém vagy!
Mentovics
Éva: A sármőr
Zebrabálban voltam éjjel,
ki is rúgtam a hámból.
Zebra-puszit kaptam sorra,
mind a kilenc arámtól.
Mentovics Éva: A falánk
Zebra vagyok, s olyan éhes,
mint egy morgós oroszlán.
Ha nem lesnél, kukoricád
talán el is oroznám.
Mentovics Éva: Jó bőr
Ugye, milyen jól mutatok
zebracsíkos gúnyámban?
Jó bőrből van, nem gyűrődik,
pedig sokat ugráltam.
Mentovics
Éva: Zebra-vágy
Tudjátok, a zebrafajnak
legjobb hely a szavanna.
Ott ennél a kifutónál
jobb helyem is akadna.
Mentovics Éva: A
híres vendég
- Sose volt még ilyen becses
nézője a karámnak...
jer közelebb! - szólt a zebra -
Az aráim zabálnak.
***
A fenti versek egyrésze letölthető erről a linkről:
http://www.verslista.hu/KV00M.pdf