Fémből készült, csésze-, vagy kúpalakú fúvókán át fújt hangszerek összefoglaló neve. A rézfúvósok gyakran pompa hatásának keltésére használt hangszerek. Bátor és pezsdítő hangzását formájuk határozza meg. Teljes hangterjedelmük mintegy három oktáv, de felfelé sok játékos tudja tágítani. A rézfúvós hangszerek mai formájának fejlődése a fémek felfedezésével indulhatott meg. Ezüstrombitát találtak az ókori Egyiptom i.e. 1352-ben elhunyt fáraójának Tutankhamonnak sírjában, Dánia tőzeges mocsaraiban pedig i. e. 1000 tájáról származó bronztrombitákat. A középkorban a trombita ragyogó magas hangján fanfárt játszottak.

Trombita

Kettőskürt

Harsona

Tuba

A trombita csöve hosszának nagy részében henger alakú, utolsó negyedében tölcsérré szélesedik. Jellegzetes, erőteljes, fényes hangjával kitűnik. Magas hangjai áthatóak, az alsók bár fénytelenek, de különleges hatásokra ezek is jól használhatóak. Jellegzetesen zenekari hangszer, bár szólóra is alkalmas. Hangszíne a tölcsérbe helyezett különböző tompítókkal módosítható. A kúpalakú éles tompító átható, sötét; a hus-hus tompító lágy és zümmögő hangot ad a hangszernek. A tánczenekarban gyakran élnek ezzel a hangszínnel. A zenekari muzsikában két további trombitát hallhatunk még: a kicsi, magas D-trombitát,és a nagy Esz-basszustrombitát.

Szélesedő furatú, hajlított hangszer (eredetileg állatszarv) a kürt, amelyet a játékos ajkának rezgésével szólaltat meg. A zenekarban általában használt hangszer a kettőskürt, amely valójában két egybeépített kürt. Szűk és nagyon hosszú csöve végén tölcsérré szélesedik. Négy szelepe közül hármat forgómozgással működtetve - a kromatikus skála megszólaltatásához használnak. A negyedik szelep a csőrendszer egy különösen hosszú szakaszát nyitja meg, mélyebb kürtre változtatva így a hangszert; ezért hívják kettőskürtnek. A hosszabb szakaszt meleg, sötét hangzások, a rövidebbet fényes, magas hangok megszólaltatására használják. Így a kürt parázsló hangszín-függöny és fényesen felvillanó hangzás teremtésére egyaránt alkalmas.

A harsona (trombone, posaune, puzón) tolókával van felszerelve, melyet a zenész a jobb kezével mozgat. A bal kezével tartja a hangszert. Námely hangszereken a bal kéznél elhelyezkedik egy vagy két szelep, melyeket a balkéz ujjai működtetnek. Ezek segítségével meglehet még jobban hosszabbítani a hangszer csövét, amitől mélyebb hang keletkezik. Fortéban az ünnepélyes, diadalmas ragyogás, pianoban komor, sötét hangulatok felidézője. Tompítói a trombitával azonosak. A zenekarbeli alaphangszer a tenorharsona. Gyakran szükséges emellett a mélyebb hangok megszólaltatására képes basszusharsona, ezért a játékosok többsége toldalékcsövet használ, amely a csőrendszert a mélyebb hangok megszólaltatására többletszakasszal toldja meg.

A tubák játszák a zenekarokban a legmélyebb szólamokat. Ezek szelepes rézfúvós hangszerek, melyek széles, kúpos táguló hangtölcsérrel és tölcsér alakú fúvókával készülnek. Az első tubákat 1830 és 1840 között készítették német hangszerkészítők. Azóta ezeket a kellemesen mély hangú hangszereket különböző méretben és formában készítik. A tubáknak az a híre, hogy afféle zenei elefánt, holott hangja nem szükségképp lomha, játszhatnak rajta könnyedén és fürgén is. Csöve kúp-, fúvókája csésze alakú.

A jelzőkürtök csöve kúpalakú, hangjuk vivőereje nagy. A szelep nélküli katonai jelzőkürtöt jeladásra, szignálok játékára használják. A legmagasabb szelepes jelzőkürtöket szárnykürtöknek nevezik. A szárnykürt elbűvölően lágy hangjának legjobb kiaknázója a dzsessz, mindenek fölött Miles Davis.

Postakocsi érkezését jelző hangszer, a postakürt leszármazottja a kornett. 1825 táján Franciaországban alakult ki, szűk kúpalakú csövű trombitához hasonló. Hangja telt. Fúvószenekarokban gyakran igen nagy fürgeséggel játszanak rajta.

16-17. századi, fából (vagy elefántcsontból) készült szoprán fúvóshangszer volt a másik kornett a cink. Rézfúvókának minősül, mert az ajkak segítségével fújták meg.