l_szem.gif (935 bytes)

Liszt Ferenc
(1811, Doborján - 1886, Bayreuth)

liszt.jpg (3839 bytes)

A XIX. századi romantikus zenei élet legsokoldalúbb irányító egyénisége, a kor egyik szellemi vezére, minden idők legnagyobb zongoraművésze. Előadóművész, virtuóz zongorajátékos, író, igen művelt egyéniség. Kora legkiemelkedőbb zeneszerzője, és mégis ő volt az, aki népszerűsítette, vezényelte kortársai műveit. Új zenei forma megalkotásával gazdagította a zeneirodalmat, sokat tett hazájáért, Magyarországért. Törekvése az volt, hogy a kultúra kincseit, a természet szépségeit műveibe építve visszajuttassa a hallgatókhoz. Olyan alkotó elme volt, aki a látottakból hallhatót teremtett. Műveltségét a francia szellem is gazdagította.

Édesapja Liszt Ádám az Eszterházy-uradalom gazdatisztje volt, néhány évig játszott az udvari zenekarban is. Később Doborjánban számtartóként élt családjával. Liszt csodagyerek volt, apja korán felfigyelt fia rendkívüli zenei képességeire, maga kezdte zongorán tanítani. 9 éves korában lép először nyílvánosság elé. Néhány magyar főúr - akiket játékával ámulatba ejt - ösztöndíj alapítványával Bécsben Czerny tanítványa lesz. 1823-ban Pesten egy díszhangversennyel búcsút vesz hazájától, édesapjával hangverseny körútra indul Angliába, majd Franciaországba, és végül Párizsban telepedik le. 16 éves korában, súlyos csapás éri, elveszíti apját, legfőbb támaszát. Mély depresszió lesz úrrá rajta, évekig a külvilágtól elzártan él.

Az 1830-as júliusi forradalom hozza vissza a 19 éves Lisztet az életbe. Magával ragadja a forradalom szele, legközelebbi barátja lesz Chopin és Berlioz. 1834-ben megismerkedik Marie d'Agoult grófnővel, akihez szenvedélyes szerelem fűzi, s 10 éves együttélésükből 3 gyermek születik. Ez alatt az évtized alatt sokat hangversenyezik. Az 1838-as pesti árvíz-katasztrófa mélyen megrendíti, azonnal hazája segítségére siet. Bécsi hangversenyének jövedelméből huszonötezer forintot kűld Magyarországra, a 40-es években hazalátogat. 1842-ben végleg Weimarban telepszik le, 13 évig az udvar zenei vezetője. Életművének java termése itt készül el, és harcol a fiatal és tehetséges zeneszerzők érvényesüléséért. 1875-ben megalakul Budapesten a Zeneakadémia, melynek egyik alapítója és első tanára volt, az intézmény ma is az ő nevét viseli.

Számtalan magyar tárgyú kompozíciója született, mint például a Hungária című szimfónikus költeménye, amelyben a hősi történelmi múltat örökíti meg. Magyar rapszódiáit a cigányzenekarok hangulata ihlette. A zongorára írt Magyar történelmi arcképek sorozatával a magyar nemzet nagyjait mutatja be. (Széchenyit, Eötvöst, Vörösmarty-t, stb.)  Egyik legközismertebb alkotása Lamartine, francia költő Les Préludes című versének hatására komponált Les préludes című szimfónikus költemény, mely az ember örök sorskérdésével foglalkozik. Az ember érzelmei, eszméi, kűzdelmei szólalnak meg a műben, hol sejtelmesen, hol kirobbanó erővel.

Tüdőgyulladásban halt meg. Mintegy 400 eredeti művének zöme virtuóz zongoramű, szimfónia, szimfonikus költemény, mise. Legfőbb törekvése volt, hogy alkotásait megértsék. Sokan vitatják ma is, Liszt nemzetiségét. Vallomásai, levelezése és egyéb dokumentumok csalhatatlanul igazolják, hogy mindig magyarnak vallotta magát. Elkötelezett hazafi volt.

Ízelítő műveiből:

music.gif (2706 bytes)Magyar rapszódia
>Szerelmi álmok

02balnyil.gif (1331 bytes)

ikonffiszemuveg.gif (1839 bytes)

02jobbnyil.gif (1336 bytes)