m_szem.gif (2798 bytes)

Wolfgang Amadeus Mozart
(1756, Salzburg - 1791, Bécs)

family.jpg (6580 bytes)

mozart.jpg (3257 bytes)

Osztrák csodagyerek, klasszikus zeneszerző, híres művész. Az osztrák Alpok tövében született. Édesapja, Leopold Mozart egyházi muzsikus, hegedűművész, pedagógus, a salzburgi érsek udvari zeneszerzője és másodkarmestere. Sváb eredetű felesége, Anne Marie Pertl osztrák származású. 7 gyermekük közül sajnos csak Nannerl és az utolsónak született Wolfgang maradt életben. Az apa hamarosan felismeri gyermekeinek kivételes zenei tehetségét, képességét, és minden egyéni ambícióról lemondva, csak gyermekeinek nevelését tűzte ki élete céljául. A kis Mozart meglepő gyorsasággal tanult, sőt alig ötévesen zenét is írt. Zenei tudását az egész város ünnepelte, ezért a szülők úgy határoztak, hogy a város határán túl is bemutatják gyermekeik tehetségét. Így került sor 1762-ben a tizenegy éves Nannerl, a hatéves Wolfgang, és a szülők több évig tartó, hosszú, szép sikereket hozó, mindenütt csodálatot és feltünést keltő hangversenykörútjára. Münchenben a választófejedelem előtt szerepeltek. Bécsben Mária Terézia császárnő fogadta a kis művészeket. Ezek a hangversenyutak még a tervezettnél is jobban sikerültek. Fél Európa ünnepelte a gyermek Mozart tehetségét. A legmagasabb társadalmi körökben is megfordult, elsajátította a szertartásos, mértéktartó udvariasságot, és megismerte az európai élet felhőtlen eleganciáját, amely bizonyosan művészetére is hatott. Ezt tükrözi korának egyik zenei műfaja, a szimmetrikus motívumokból álló divertimento. (=szórakoztató) Mozart korában a zene a hivatalos és magánünnepek tartozéka volt. Élete végéig osztotta a kedves, behizelgő szórakoztató zenét. Muzsikája - miután maga is jó táncos volt, - szinte táncba csalogatt a vendégeket.

Salzburgba való visszatérésük után, Mozart a hercegérsek szolgálatába állt, de ez megaláztatást jelentett számára. E nyomasztó légkörből édesapjával együtt szabadulni próbáltak, ezért Bécsben kerestek állást, de sikertelenül. Ezt az időszakot a komponálás öröme jellemezte, ekkor készült az ú.n. Kis g-moll szimfónia, szerenádok, szimfóniák és zongoraversenyművek. (összesen 25 zongora versenyművet írt) A közönséget csak virtuóz zongorajátéka érdekelte, mint zeneszerzőt semmibe vette.

Pár év múlva nagy itáliai körutra mentek. Ekkor gyüjtötte életreszóló élményeit. Az olasz vígoperába (opera buffa), szinte szerelmes lett, nem tudott betelni velük. Nem véletlen, hogy életművében az operák olyan jelentős szerepet töltenek be. Mozart fiatal éveiben még ellátogat néhány pezsgő zenei életű olasz városba, de 1773 után többé már nem tért vissza Itáliába. Ekkor zárult le életének mozgalmas, de nagyon boldog korszaka. Ez a sok pozitív élmény az élet szerelmesévé tette őt. Ezt az érzést sem a nyomorúság, sem a kínzó betegség soha el nem homályosította.

1777-ben újra útnak indultak: most édesanyja kísérte el. Első állomásuk Mannheim, ahol megismerkedik Mozart az új zenei gyakorlattal, amely szakított a barokk continuóval (megszakítás nélküli basszus), és a lépcsős, teraszos hangerőváltással. Ezek helyébe bevezette az állandó összetételű fúvóskart, valamint a fokozatos halkítást, erősítést. Mannheim után útjuk párizsba vezetett, ahol megismerte a francia vígoperát. Az állásgondokhoz és a mellőzöttséghez két megpróbáltatás járult: meghalt édesanyja, máshoz ment férjhez első nagy szerelme. Nehéz szívvel tért vissza Salzburgba. A kisváros szűkös világát már nem sokáig bírta, Bécsbe, az akkori zenei élet központjába költözött. Feleségül vette régi szerelme testvérét, aki pajtása lett, de nem szellemi társa.

Mozart szinte elégett utolsó három évének fölgyorsított munkatempójában. Életkörülményei minden tekintetben megromlottak. A bécsi közönség mellőzte, fizikai állapota gyöngült. Csalódások, megaláztatások érték, ezekhez szinte naponta társult a filléres anyagi gondok nyomasztó súlya. Igazi barátra sem talált, csupán a nála 24 évvel idősebb, tőle távol élő Haydn zeneszerzőben. Egy délután eljött hozzá egy titokzatos, fekete álruhás megrendelő, aki egy gyászmise írására kérte fel a 35 éves zeneszerzőt. Betegsége alatt is megfeszített erővel dolgozott, de ezt a művet már nem tudta befejezni. Tehetséges tanítványa, Franz Süssmayer pótolta a hiányzó részeket. Egy följegyzés szerint élete utolsó délutánján, otthonukban néhány barátjával a Requiem egyik tételét próbálták. Mozart az első ütemek után hangosan felzokogott és félretette a kottát. "Ma éjjel meghalok, megmondtam, hogy magamnak írtam a Requiemet!" Így is történt. Mozart alkotó szelleme azonban legyőzte a halált, így embermilliók lelkében újjászületve ma is közöttünk él.

Mozart főbb művei: zongoraszonáták, variációk, hegedűszonáták, kamarazenei művek, vonósnégyesek, divertimentók, szerenádok, versenyművek, szimfóniák, misék és egyéb egyházi művek, szabadkőműves zenék, operák (pl. Don Giovanni; Cosi fan tutte), színpadi művek, (daljátékok (=Singspielek=vidám hangvételű színpadi műfaj, ahol prózai jelenetek énekes betéttel váltakoznak ).

1785-ben kezdte el írni négy felvonásos vígoperáját, a Figaró házasságát. A mű élesen ostorozza az arisztokráciát, ezért az 1786-os bemutató után betiltották. Cselekménye: Figaro és Susanne esküvőjükre készülnek, ám gazdájuk Almaviva gróf érvényesíteni akarja az első éjszaka jogát. Felesége a grófnő a jegyespárral szövetkezik. Miután kiderül, hogy Figarót tulajdon édesanyjához akarják kényszeríteni, neml ehet az esküvőt tovább halogatni. Közben Susanne álruhájában a grófnő találkára hívja férjét, aki nyugodta udvarol neki, de végül megszégyenül és bocsánatot kér.

Ebben az időszakban írt műve a Kis éji zene. Vonóskvintettre írt szerenád, Mozart méltán egyik legnépszerűbb műve. 4 tételből áll. Az első Allegro (gyors, élénk) tempójú olaszos. A második Adante (lépésben) tempójú francia románc, dalszerű, érzelmes tétel, míg a harmadik táncos tétel, bécsi menüett. Végül a negyedik tétel olyan, mint egy vígopera fináléja, Allegro (gyors).

Mozart életének utolsó évében egy csodálatos zenés mesejátékkal ajándékozta meg az emberiséget. A varázsfuvola Singspiel, daljáték, az első német nemzeti opera. Zenéje német szellemű, Mozart legszemélyesebb hangú szinpadi műve, látványosság, komédia, tündérjáték és moralitás mesteri ötvözete. Ragyogó hangszerelése, énekszólamainak finom vonala, humora, nagyszerű színpadi érzéke Mozartot az opera leghatalmasabb géniuszainak egyikévé emeli. Talán éppen ezért, az első (operaelőadás) rádióadás 1923-ban Mozart Varázsfuvolája volt.

Ízelítő műveiből:

music.gif (2706 bytes)Figaro házassága (Un moto di gioia)
Kis éji zene II. Andante
A varázsfuvola Fináléja
                                 Requiem (confutatis)

02balnyil.gif (1331 bytes)

ikonffiszemuveg.gif (1839 bytes)

02jobbnyil.gif (1336 bytes)