Igor
Sztravinszkij
A XX. századi európai zene egyik legnagyobb hatású, legsokoldalúbb úttörő egyénisége. Bár termete kicsiny és törékeny volt, munkabírása végnélküli. Fáradhatatlanul dolgozott, néha egyhuzamban 18 órát, bár egészsége egész életében gyenge volt. Felváltva gyötörte tüdőbaj, tífusz, gyomorvérzés, sérv, görcsös fejfájás és álmatlanság, de energiája és életszeretete minden esetben legyőzi a betegséget, öregkoráig biztosította számára az alkotókedvet. Pétervár mellett született, szülei muzsikusok voltak, akik gazdag zenei hátteret biztosítottak számára. Szentpétervárott elvégezte a jogi egyetemet, mégis úgy döntött, hogy életét teljes mértékben a zenének szenteli. Mestere és atyai jóbarátja Rimszkij-Korszakov. Unokatestvérét vette feleségül, kivel harmóniában élt az asszony haláláig. 1930-as évek végén Európa egy világháború küszöbén állt, ez és családját ért sorozatos tragédia mélyen megrázta Sztravinszkijt. Először lánya halt meg tüdőbajban, majd néhány hónapon belül elvesztette édesanyját és feleségét is. Maga is megbetegszik, gyenge egészségét és bánatát munkával próbálja legyőzni. A másodikvilágháború kitörése előtt Amerikába költözött. 1940-ben feleségül vette Vera de Bosset orosz színésznőt, 1945-ben felveszik mindketten az amerikai állampolgárságot. Mindig vágyott szülőhazájába visszatérni, ez 1962-ben sikerült, amikor Moszkvában és Leningrádban vezényelte saját műveit. Hazájában kitörő lelkesedéssel fogadták. Alkototótevékenységét három szakaszra osztják. Az első az orosz korszak, az első világháború végéig tart. Ekkor, jellegzetesen XX. századi orosz népzenére alapozott balettzenét teremtett (pl. Petruska, Tűzmadár) 1920-1950 között a régi zenei formákat új egyéni tartalommal megtöltött Fúvósszimfónia és a görögkeleti vallásos nevelés hatására született művei jellemzőek. ( Zsoltárszimfónia, Mise) Késői alkotói korszakában hatással volt rá a dzsessz, zenéjének meghatározó vonása az őserejű ritmus. (pl. Ábtahám és Izsák) Ízelítő műveiből:
|
