EURÓPA ZENÉJE

ROMÁN cromanfolk.jpg (1162 bytes)

A zene a bölcsőtől a sírig kíséri a román nép életét, igen gazdag és sokrétű népzenéjük. Karácsonyi regélő énekek, halotti siratók és más, szertartáshoz kötött dallamok mellett rengeteg lírai dalból, táncdalból és hangszeres tánczenéből áll.

 czenekar.jpg (6350 bytes) 

Az északi zenei nyelvjárás egyetlen dallama, az ún. HORA LUNGA változatai, míg a déli, több zenei tájszólásra oszlik. Ezek közüli Biharban az ősi eredetű LÍD dallam. Az éneklő román népdal homofon. Félhang nélküli ötfokú hangsort képviselik a nagy hangterjedelmű ereszkedő dallamok. A népdalok általában négysorosak. Mint minden népnek, a románnak is megvannak a maga sajátos népi hangszerei, amelyeken megkapó ügyességgel közvetíti ősi dallamait.

chavasikurtos.jpg (6440 bytes)           cpansip.jpg (3873 bytes)           ckobozos.jpg (6100 bytes)

Európában egyedülálló, a legnépszerűbb román hangszer a PÁNSÍP, népzenében való használata. Románia jelképének is tekintik. Régen nádból vagy fúrt fából készült, de mostanában bambusznád váltotta fel az anyagokat. Pánsípon kívül még 16-20 különféle pásztorfurulya ismert, a leggyakoribb a FLUIER. Fából készül és 6 lyuk található rajta, a vége szükített. A CAVALNAK három változata ismert. Az arab eredetű mindkét végén teljesen nyitott csőformát, moldovai rokonát, és a a kavalnak egy eltérő változatát. Ez egy hosszú furulya dugós sípszerkezettel és 5 vagy 6 lyukkal. Az alsó regiszterben egy ősi mollhangsor hangjai szólalnak meg, speciális játékstílusban. A TILINKÓ hosszú vékony furulya játéklyuk nélkül. A végén lévő nyílás mutatóujjal történő szükítésével vagy megnyitsával érik el a megfelelő hangmagasságot. A PICULINA hosszú furulya 6 lyukkal, tulajdonképpen fából készült fuvola. Meg kell még említeni a HAVASI KÜRTÖT, hegyi pásztorok hosszú, egyenes jelző hangszerét. Nagy hagyománya van Erdélyben a vonós bandáknak. Összetétele: több hegedű, brácsa, nagybőgő.  Érdekes két hegedűforma. Az egyik a KÜRTÖS HEGEDŰ, rezonancia dobozát egy fém vagy csillámkő membrán helyettesíti, amire a híd lába van rögzítve és egy fém kürt erösíti fel a hangot. Nagyon öreg, tradicionális hangszer a lant utódja a KOBOZ, főleg a moldvai csángók körében. Hegedű kísérő hangszere, de szólódallamokat is játszanak rajta. Fontos szerepe van még a doboknak. (nagydob, kisdob, oldaldob)

chora.gif (34000 bytes)       calusul.gif (7023 bytes)           

A román néptáncokat a falvak lakossága a hetente megrendezett táncmulatságokon táncolta. Általában élénk, gyors tempójúak, sok dobogással. A táncok szerves része a parancs (comanda) amelyet a tánc vezetője diktál, és a táncosok vidám, hangulatfokozó versikéi amelyet a tánc ritmusára mondanak. Románia egyik nemzeti tánca a HORA. Zárt körben táncolják kézfogással, férfiak és nők együtt. A kör alakzat a napot szimbolizálja. Fontos szerepe van a karmozgásoknak és a különböző ritmusos és rímelő verseknek. A falu speciális horáját a táncmulatság első és utolsó táncaként táncolták. A falu legjobb férfi táncosa megfizette a muzsikusokat és ő maga kezdte a mulatságot tánccal. Mindig a férfiak kezdtek táncolni, és amikor engedélyt adtak, a nők is beállhattak a horába. A CALUSUL szintén Románia jelképe. Egy népszokás, melynek meghatározó eleme a tánc. Lényege a termékenység varázslás. Technikailag a legnehezebb román néptánc, erősen balkáni jellegű "legényes." Csak a kiválasztott páratlan számú férfiak táncolják évente egy napon, Pünkösd napján. A legjobb táncos a vezető, ez a tisztség apáról fiúra száll. Ő választja ki a táncosokat és irányít. A tánc jellegzetes viselete gazdagon diszített fekete kalap, bojtokkal diszített bot, szőttes öv a derék körül és "X" alakban keresztben a felsőtesten, a lábszárvédő és a bocskorra erősített vas sarkantyú.

cmarostanc.jpg (8960 bytes)  

Főleg délen és keleten ismert tánc a SZARBA vagy SZIRBA, ami szerb stílusban táncolt. Gyors tempójú, változatos, szórakoztató. Ha férfiak táncolják akkor vállfogásban, ha nőkkel együtt, akkor hátulkereszt-kézfogásban, nyílt körben. A tájegységre jellemző alaplépést a sorvezető vagy táncvezető által diktált lépéskombinációkkal tarkítják.

cbriul.jpg (8641 bytes)      cinvirtita.jpg (8310 bytes)

Leginkább csak férfiak táncolják a BRIULT. A szó jelentése öv, a táncot azonban leginkább vállfogással táncolják. A román nyelvben az egy sorban táncoló embereket is "öv"-nek nevezik. A táncot nyílt körben vagy félkörben táncolják. Igen virtuóz tánc sok dobogással. Az INVIRTITA tánc alapja a forgás (invirti=forgatni, forogni). Dél-Erdélyben táncolják, páros tánc, de kis körökben (négy-öt ember) is járják. A lányok részéről jelentős kitartást igényel, ugyanis a tánc lényege a forgatás. Ritmusa érdekesen tagolt 7/16-os. Sok variációja ismert.

junglefowl_red_2a.gif (2515 bytes)